Felnőtt úszásoktatás - Nagy Sándor | Kispesti Uszoda

Felnőtt úszásoktatás, avagy úszásoktatás felnőtteknek

Több oka lehet annak, hogy valaki felnőttként kezdjen el úszni tanulni. A legfontosabb talán a biztonságra való törekvés, de lényegesek az egészségügyi és kondicionális szempontok is.

Úszásoktatás felnőtteknek: Lehetséges megtanulni úszni felnőtt fejjel is?

A bennünket most leginkább érdeklő sportmozgások – úszómozgások tanulására az ideális életkor a szakemberek szerint 6-14 éves kor közé tehető. Természetesen az egyénenként változó ideális kor előtt és után is képes az ember új mozgások elsajátítására, az azonban biztos, hogy 20-30 éves kor fölött egyre nagyobb erőfeszítés szükséges (fizikailag és szellemileg is!) az eredményhez, esetünkben az úszástanuláshoz. Az idő előrehaladtával, az életkor növekedésével, az öregedéssel olyan anatómiai és élettani változások járnak, amelyek mind nehezebbé teszik az eredményes úszástanulást.

Az előbbieket azért tartottam fontosnak megjegyezni, nehogy valaki azt higgye, hogy így felnőtt korban egy könnyű délutáni sétához lesz hasonlatos az úszástanulása. Kitartással, szorgalommal, komoly akaraterővel, koncentrációval azonban jelentős eredményeket lehet elérni új mozgásformák elsajátításában, tehát úszásban is.

Felnőtt úszásoktatás a gyakorlatban

Magam, jó pár éve már csak gyerekeknek tartok úszásoktatást, de a hozzám forduló felnőtteknek is próbálok segíteni az előrelépésben. Jellemző kérdés, amely felmerül részükről, hogy mennyi idő alatt tudnak előrelépni, az optimális úszómozgásokat megtanulni?

Ahogy az előbb említettem komoly elszántság, akaraterő, szorgalom, valamint rendszeres gyakorlás adja az alapot a felnőttkori úszástanuláshoz is. Ezek nélkül csak részeredmények jöhetnek. Lelki-szellemi tényezők és a testi adottságok együttesen határozzák majd meg a fejlődés ütemét, nagyságát, tartósságát.

Felnőtt úszásoktatás: A fejlődés összetevői közül kiemelném még az alábbiakat

  • az úszástudás szintje az oktatás kezdetekor: “kiindulási szint”
  • a tanuló mozgástanulási képessége, mozgásügyesség
  • életkor
  • egészségügyi – kondicionális állapot

A tervezgetésnél, a célok kitűzésénél maradjunk a Földön: reális, elérhető célokat határozzon el a tanulni vágyó. Élmény nézni a világnagyságokat a képernyőn, az Ő harmonikus mozgásukban azonban 10-20 év komoly munkáját láthatjuk, velük csak álmodni érdemes. Illetve, mégis hasznos lehet, ha figyeljük Őket! A modern közvetítési technika jóvoltából a szinte tökéletes mozgásukat megpróbálhatjuk felhasználni/utánozni a tanulási folyamat során.

Kisebb-nagyobb fejlődést szorgalmas munkával bárki felmutathat, amellyel megvalósíthatja céljait, elégedettséggel töltheti el, javíthatja közérzetét. Ez a lényeg. Itt is.

A felnőtt úszásoktatással kapcsolatban – általában – 2 alapesettel találkozhatunk

  1. minimális úszástudás nélkül, viszonylag nagy adag gátlással a víz irányában, jellemzően biztonsági vagy egészségügyi okokból szánja rá magát;
  2. egy-két úszásnemben nagy biztonsággal úszni tudó, aki úszástechnikai és kondicionális téren szeretne fejlődni, többségük amatőr szinten sportol, pl: triatlon.

Az első esetben gyakorlatilag egy szorongó, a víztől még félő kisgyermek oktatása a feladat – nagy testbe bújtatva. Annyival könnyebb a helyzet egy ilyen felnőttel – a gyermekkel szemben – hogy a tudati/értelmi szintje fejlettebb, koncentrálóképessége jobb. Nehézséget jelenthetnek viszont az anatómiai/fizikai korlátok, pl: túlsúly, ízületi mozgáskorlátozottság, egészségügyi problémák.

Rendszeres gyakorlással, mindkét fél (tanuló – oktató) türelmes munkájával sikerülhet csak apránként előrelépni. Az oktatás menete hasonló a kicsikéhez: buborékfújás, siklás, gyors láb, gyorsúszás, hát láb, hátúszás, mell láb, mellúszás.

A második típus egyszerűbbnek tűnhet: valamilyen szintű úszástudás technikai javítása – korrekciója, illetve kondicionális képességek: azon belül főleg állóképesség fejlesztése a kívánalom.
Ez sem szimpla feladat: évek alatt rögzült technikai hibákat nehéz kijavítani, felülírni (ezt sajnos magamon is tapasztaltam a vízben és a teniszpályán).

Ahogy már említettem, felnőtt úszásoktatást jelenleg nem végzek, azonban a 2. típusnál jellemzett “amatőr sportoló” vendégekkel találkozom az uszodában és néha segítségemet kérik. Szakmai tanácsokkal, technikajavítással szívesen segítek a hozzám fordulóknak.

Kis könnyebbség a felnőtt úszásoktatás során, hogy nem követeli meg az állandó oktatói jelenlétet. Rendszeres konzultációk, gyakorlati bemutatók után/közben a tanuló – életkorából adódóan – önállóan is képes az aktuális feladatok gyakorlására. Nem szükséges “biztonsági felügyelet”. Az időnkénti ellenőrzés, visszajelzés, hibajavítás persze itt is az oktatási folyamat részét képezi.

Akaraterő, szorgalom, koncentráció: a remélt és vágyott eredmény megvalósul!

Szóval kalandra, azaz vízre fel!